A sötétség mélyén – 62.

Az Apokalipszis most című, emlékezetes Coppola-film alapjául szolgáló, sokak által a XX. század egyik legfontosabb könyvének tartott kisregény, ez a dzsungel – és az emberi lélek – mélyébe vezető utazás a gyarmati kizsákmányolás véres valóságával szembesíti az olvasót.

„A szó: „elefántcsont”, a levegőben csengett; suttogták, sóhajtották. Az ember azt hihette, imádkoznak hozzá. És mindezt a bárgyú kapzsiság hullaszagra emlékeztető bűze lengte körül.”

♠

„Másnap végre elindultam az állomásról egy hatvan főből álló karavánnal a kétszáz mérföldes gyalogútra.”

♠

„Végül is olyan a mi világunk, az egyiknek eltűri, hogy lovat lopjon, míg a másik a kötőfékre sem nézhet.”

♠

„Kurtz magas rangot töltött be az ország ördögei között – a szó valóságos értelmében.”

♠

„A bennszülöttek tábora körülfogta az állomást, és a törzsfőnökök mindennap fölkeresték Mr. Kurtzot. Hason csúszva közeledtek feléje…”